Bodaszőlő településrész bemutatása
Bodaszőlő nem nagy múltra tekint vissza, hisz 210 éve alakult, mint szőlőskert.
Ebben az időben a területet Boda csere, vagy Boda erdőrészként emlegették.
A falu helyén nagy kiterjedésű tisztás állt bokrokkal, cserjékkel. A talaj olyan gyenge minőségű homok volt, hogy az erdei facsemeték nem maradtak meg benne. Ezért az akkori városvezetők úgy gondolták, ne maradjon ez a rész haszontalanul, kiparcellázzák, és eladják szőlőültetvénynek.
A megvételre azonban nem nagy igény mutatkozott, a nagy szegénység, és a Hajdúböszörmény városától való távolság miatt. Pár jómódú gazdán kívül nem nagyon érdeklődtek. Emiatt több éves lejáratú hitelre is meg lehetett vásárolni. Így aztán a szegény családok is területhez jutottak. Beültették szőlővel, a tövek közzé elszórtan gyümölcsfákat raktak, a sorok közötti területet pedig konyhakerti, és az állatok számára hasznos kultúrnövények termelésére használták.
A kiélt, kanálsúroló homokként emlegetett talajt szerves trágyával javították. A szegényebb tulajdonosok venyige kunyhókat, vert falú pajtákat, a tehetősebb gazdák pedig vincellér házakat építettek.
A szőlőben lakott a csősz, és a néhány gazda vincellére családjával.
100 év elteltével az életvitelszerűen Bodán élő családok száma 68 lett.
Boda szőlőskert emlegetésére sokan felfigyeltek, a jó levegője, az ízletes zamatú gyümölcse, és a jó minőségű ivóvize miatt. Ezt az állítást leírások is bizonyítják. Gyomor, légúti, és tüdőbetegségben szenvedő embereket orvosok küldtek ide gyógyulni.
A szőlőültetvény területére megnőtt az igény, és Boda szőlőskert mellett, az északi oldalon kimérik a Lorántffy szőlőskertet.
1922-ben tanyasi iskolát építenek, az itt lakó, a Zeleméri nagy tanyavilágban, és az erdőben, földkunyhókban élő vákáncsosok gyerekei számára a mostani iskola helyén. Ez az épület pár nagygazda támogatásával, és az ott élők kétkezi munkájával készült el. Később egy új szárnnyal bővült. Jelenleg 172 diák tanul benne.
A faluban megjelent az első ital, és vegyesbolt, és a posta.
A 70-es évek elején családi házakból alakult az óvoda, az ifjúsági ház és orvosi rendelő, az akkori tanács, a Zója tsz, és a lakosság segítségével. Jelenleg az óvoda két telephelyen működik 68 gyerek foglakoztatásával. Saját alapítvánnyal rendelkezik, a népi kultúra és a hagyományok mentén folytatja a nevelését.
A lakosság lélekszáma 1872 fő, beleértve a Lorántffy kert, a Rákóczi kert, és a Zeleméri tanyavilágban élőket is.
Településünk sajátossága, hogy erdő veszi körül és zsákutca jellegű.
Az erdő a Natura 2000 környezetvédelmi programhoz tartozik. Egy része állami, kezelője, fenntartója a Nyírerdő RT, másik része a Hajdúböszörményi Erdőbirtokosság, és a Bodaszőlői Erdőbirtokosság tulajdonát képezi.
Natura 2000 és természetvédelmi területek:
- Gyöngyvirágos tölgyes
- Gyertyános tölgyes
- Telekhalom
- Zeleméri templomrom, ami 760 éves, államilag védett, és az örökségvédelmi program része
- Tócó völgy
